Kérdések és válaszok az Európai Unióról

Megjelent a Napvilág Kiadónál Boros László, Hajdú Nóra, Szentgyörgyi József és Szabó Mátáys kötete, amelyben számos kérdésünkre végre megkaphatjuk a választ! A fülszövegből: "Miért tudunk olyan keveset az Európai Unióról? Egyáltalán, keveset tudunk-e róla? A könyv szerzői és kiadója nem így gondolják, sőt. A birtokunkban lévő tudáshalmaz nagyon is bő, ám meglehetősen rendezetlen. E kiadvánnyal ahhoz kívánunk segítséget adni, hogy a magyar átlagember eligazodjon az Unió kapcsán a fejében hemzsegő személy- és intézménynevek, állítások és kérdések között. A Kérdések és válaszok az Európai Unióról célja tehát, hogy széles körben megismertesse az érdeklődő magyar emberekkel – akik egyben az Európai Unió polgárai – az integráció működésének, felépítésének legérdekesebb elemeit, és közérthető válaszokat adjon a mindennapokban és a médiában rendszeresen felmerülő kérdésekre és kételyekre. A kötet minden olvasó igényeinek megfelelően teszi fel és válaszolja meg a nem ritkán szakmailag és politikailag egyaránt vitatott kérdéseket. A kötetben tematikus bontás található a kérdésekről, a rájuk adott válaszok terjedelme fél és másfél oldal közötti."

A könyv megtekinthető és megrendelhető itt. 

Az ELTE-TÁTK nemzetközi tanulmányok szak, "Foglalkoztatáspolitika" (NTm202) tárgy vizsgatételei megtekinthetőek itt. .

Szociális vállalkozások Magyarországon

A szociális vállalkozások témája igen friss, aktuális, ugyanakkor széleskörűen hazánkban még nem kutatott. A kérdésben megjelent kevés számú cikk hiánypótlására tesz kísérletet a Global Entrepreneurship Monitoring keretében a magyarországi szociális vállalkozások 2009-es helyzetéről készült jelentés. A tanulmány ezen vállalkozás típus definíciós nehézségein és kategorizálásán túlmenően a cégek regionális eloszlásával is foglalkozik. Letölthető innen: http://www.gemconsortium.org/docs/2620/gem-hungary-2009-social-entrepreneurship-report

Az ELTE-TÁTK, nemzetközi tanulmányok szakos, "Határon átívelő kapcsolatok..." (Ntm315) óra keretében megtartott október 24-i előadás - az EU 2014-2020-as ciklusáról - letölthető innen.

Előadások

Az ELTE- TÁTK nemzetközi tanulmányok szakos, "Foglalkoztatáspolitika" (NTm202) előadások előadásai megtekinthetők itt:

0. ea.: http://prezi.com/fuv4ur0ufc2n/present/?auth_key=pkr4ve0&follow=fzkdltxxoe2j

1. ea.: http://prezi.com/inex8jz0hiy-/present/?auth_key=w0rfpbh&follow=fzkdltxxoe2j

2. ea.: http://prezi.com/plgfgdzty1nz/present/?auth_key=nejt2rw&follow=fzkdltxxoe2j

3. ea.: http://prezi.com/jtnqbjaxemx0/present/?auth_key=wnachxo&follow=fzkdltxxoe2j

4. ea.: http://prezi.com/t--bavieo8rk/present/?auth_key=kruvv52&follow=fzkdltxxoe2j

5. ea.: http://prezi.com/pes3e37e85wx/present/?auth_key=40h1vax&follow=fzkdltxxoe2j

Másik olvasat...

A "gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan" felszólítást nem csak azért kell követnünk, mert a makro,- és nemzetközi szint úgy tűnik tehetetlen, hanem azért is, mert nem mindig "fentől" kell várni a segítséget! Miért is kéne a helyi szint nélkül, vagy a feje felett megoldani a problémákat?!

2012.10.11-12-én, Hajdúböszörményben tartotta XVIII. Országos Urbanisztikai Konferenciáját a Magyar Urbanisztikai Társaság, amelynek témája a vidékfejlesztési tervezés volt. Szabó Mátyás „Jövőhorizontok a vidékfejlesztési programjainkban” címmel szekció előadást tartott, amelynek rövid leírása az alábbiakban olvasható:

Faragó (2003) szerint a rövid és középtávú stratégiákat, cselekvési terveket hosszú távú koncepciók alapján indokolt meghatározni. A hosszú távú tervek egy átfogó jövőképből indulnak ki, ami több szcenáriót foglal magába. A hazai vidékfejlesztési tervezés ennek a felépítésnek csak gyengén felel meg. A jövőhorizontok szempontjából történő értékelés elvégezhető többek között a tervek időhorizontjának hossza és jövőképeik jellemzői – módszertani megalapozottság, elérhetőség, motiváló erő, komplexitás, fenntarthatóság – alapján.

Az előadás tervezési szintenként mutatja be a jövőhorizontok kezelését a vidékfejlesztést érintő dokumentumokban.

·        Az országos stratégiákat (Országos Területfejlesztési Koncepció, Nemzeti Vidékstratégia) jellemzi:

o   hosszú időhorizont, leírt, komplex jövőképpel rendelkeznek, amelyben megjelennek a város-vidék viszonyok is, de csak kormányzati tényezőkkel számolnak és a tág jövőképből eredő széleskörű célrendszer érdekében csak az eszközök szűk körét határozzák meg

·        Az uniós finanszírozáshoz köthető dokumentumokat (Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv és a Program [ÚMVP]) jellemzi:

o   közepes időtáv, a szűk, ágazati logikán leírt jövőkép, és nincs vagy gyenge kapcsolat az országos stratégiákkal,

·        A helyi vidékfejlesztési stratégiák fő jellemzői:

o   gyakran hosszú időtáv és létező jövőkép, amelyek között több nem megvalósítható, nem veszi figyelembe a helyi tényezőket; csak a vidékfejlesztési forrásokra koncentrál és lehatárolási problémák miatt sokszor kimaradnak a fejlesztésekből a térségi központok

·        A hatásvizsgálatok (ÁSZ-jelentés a vidékfejlesztésről 2012. aug., ÚMVP félidei értékelése) jövőhöz való viszonyát jellemzi:

o    rövid távú, indikátor alapú értékeléseket tartalmaznak, így nem vizsgálják a komplexitást és a résztvevők jövőorientáltságát.

A jövőkutatási, elsősorban a participatív módszerek alkalmazásával olyan komplex forgatókönyvek születhetnek, amelyekkel megalapozhatjuk stratégiai döntéseinket (Nováky 2011).Ez különösen fontos a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus új fejlesztési eszközei (integrált területi beruházás, közösség vezérelt helyi fejlesztés) esetében.

Források:

Faragó László: A koncepcióvezérelt tervezés általános elmélete. Ph.D. disszertáció. Pécs, 2003.

Nováky Erzsébet: A participatív módszerek az interaktív jövőkutatásban. Jövőelméletek 18. BCE, Budapest, 2011

Az előadás megtekinthető itt.

Az ELTE- TÁTK nemzetközi tanulmányok szakos "Határon átívelő kapcsolatok, területi együttműködés, regionalizmus"(NTm315) előadás tematikája letölthető innen:
https://docs.google.com/document/d/1IaJdBep1yRHFfvACV3v2biyIKjFXgvDZaguV-0OoHvE/edit

Az ELTE- TÁTK nemzetközi tanulmányok szakos "Foglalkoztatáspolitika" (NTm202) előadás tematikája letölthető innen:
https://docs.google.com/document/d/1hJH4PRHPjjucY5F2i4_0gaRzSmUF4V_M6ryCmXZtGYk/edit

Az ELTE-TÁTK Nemzetközi tanulmányok szakos versenypolitika (NTb20) szeminárium tematikája letölthető innen:
https://docs.google.com/document/d/1GtCqkFKnlF8P6DMJlrUjCCdZ--TG1eWtzSebKvwTUyc/edit

Vidéki kérdések 1.

Nem létezik egzakt, teljes körűen elfogadott definíciója a vidékfejlesztésnek. A gond már a vidék meghatározásának kezdődik. Buday-Sántha Attila, Csatári Bálint, G. Fekete Éva, Glatz Ferenc, Kovács Teréz, Rechnitzer János, Sarudi Csaba és még sokan mások, sokféleképpen értelmezték mindkettőt.

Ami közös: a társadalmi,- gazdasági funkciók értékelése, a mezőgazdaság kiemelése, a természeti erőforrások hangsúlyozása.

A vidék statisztikai lehatárolása a nem vidéktől szintén számtalan kérdéseket vet fel. Példák: egy mutatóval dolgozzunk vagy többel? Melyik mutató írja le „legjobban” a nem definiálható vidéket? A helyi sajátosságok mellett hogyan lehet nemzetközi összehasonlításra alkalmas módszert találni?

Csupán a fenti alap kérdések megmutatják a vidék komplexitását és sablonizált fejlesztésének lehetetlenségét. 

Biztosan jó-e?

A napokban érkezett a hír, hogy 2014. szeptemberi átadással befejezik az M43 magyarországi szakaszát. Ennek kapcsán felmerül a kérdés, vajon vizsgálta-e bárki hazánkban a sztrádák és más vonalas létesítmények azon hatását, amely a gazdasági szereplőket nem letelepedésre, hanem mozgásra készteti? Vajon nem "folyik-e ki" a gazdasági erő az országból, ahelyett, hogy megállítanánk?

Klasszikus eset, hogy a körforgalmak megépítésével egyes szolgáltatások, vállalkozások eltűnnek az adott településről. Nem inkább fejlett megoldásokkal a forgalmat kellene befolyásolni és gazdasági potenciál megőrzése mellett élhető település központokat kialakítani?

A vonalas létesítményt meghatározza funkciója. Egy csatorna célja lehet az, hogy minél nagyobb mennyiségű (szenny)vizet, minél gyorsabban levezessen, és ugyan ez igaz lehet közútra is, de a sztrádaépítésekkel az eredeti terveinknek megfelelő hatásokat váltunk ki, tényleg csak a vállalkozástelepítési hatás érvényesül? Nehezen mérhető kérdés…

Infrastruktúrák tudományos leírásáról lásd: Erdősi Ferenc munkásságát.   

Lectori Salutem,
A fejlécben leírtak szellemében megkezdi munkáját a blog. Időnként frissül majd, érdemes nyomon követni...
Jó olvasást!
a szerző